A delfinek nagyon gondos terapeutk
A delfinek trsas lnyek, a szabadon l csoportok tagjai kztt nagyon kifinomult kapcsolatrendszer alakul ki, amelyre jellemz a gyengbb egyedek vdelme, a rluk val gondoskods. A terpis munka sorn az a legfeltnbb, hogy ezek az llatok igen intenzven foglalkoznak a beteg gyermekekkel. Kzben meglep emptis kpessgrl tesznek tanbizonysgot, pontosan tudjk, hogy az adott pillanatban milyen hangulatban van "pciensk". Szmos kutats eredmnyeknt kiderlt, hogy a delfinterpival kezelt gyermekek alaposabban, intenzvebben s gyorsabban tanulnak. A delfinek nyilvnvalan stimull hatssal vannak a gyerekekre. Az elszigeteltsgben l, apatikuss vlt gyermekeknl elveszettnek hitt reakcikat kpesek kivltani jtkos kzeledskkel. A lehet legjobb terpis eredmny rdekben a terpinak legalbb kt htig kell tartania. A delfinekkel val tallkozs ktsgtelenl a fszerepet jtssza, ebben minden szakrt vlemnye egyezik. A delfinterpia sorn szlelt terpis hatsok ms llatokkal, pl. kutyval vagy macskval nem megfigyelhetk. Vajon mirt nem? A delfin, testmretei ellenre, sz, lgy mozdulataival valsznleg kiszmthatbb a gyermek szmra, mint a hzillatok. A delfint nyugodtan figyelheti, amint az a vzben felje kzeledik. Klnleges terpis hatst tulajdonthatunk azoknak a hanghullmoknak, amelyeket a delfin kibocst. Dr. Nathanson megllaptotta, hogy ezek kedvez hatssal vannak a pciens kzponti idegrendszerre. Ez fknt olyan gyermekeken segthet, akiknek agya mg fejldflben van. A meleg vz, amely kellemesen krlleli a pciens testt, szintn nem elhanyagolhat terpis tnyez. Ebben a lgy kzegben knnyebb feloldani a blokdokat s a grcsket. Mindezt kiegszti a nyarals hangulata, amelyet az egsz csald trez. A gyermek, mint a terpia kzppontjban ll szemly e kellemes kzssgi lmny f "okozja" - ez nem csekly mrtkben ersti a kis pciensek nrtkelst. A terpia hatsra taln kismrtkben maguk a szlk is megvltoznak. k megtanuljk, hogy ms szemmel nzzk "furcsa" gyermekket, lelkesti ket az eredmny, amibl j remnyt merthetnek. |