A V�r�s-tenger delfinjei

   Aki a Hurghad�hoz k�zeli Sha'ab el Erg z�tonyn�l mer�l, nagy val�sz�n�s�ggel tal�lkozni fog a 12-15 egyedb�l �ll�, �s itt �l� delfinpopul�ci�val. A V�r�s-tenger d�lebbi vid�k�n a Sha'ab Mahsur k�zel�ben fekv� Dolphin Reef-n�l ugyan�gy megtal�lhat�k ezek a kedves tengeri eml�s�k, mint az Akabai-�b�l �szaki v�g�n fekv�, izraeli Eilat-n�l.

  A fogascetek rendj�be tartoz�, �s a delfinek csal�dj�ba (Delphinidae) sorolt, �gynevezett k�z�ns�ges delfinfajok k�z�l a V�r�s-tengerben h�rom fontosabb faj honos, a tr�pusi delfin (Stenella longirostris), a pettyes delfin (Stenella attenauta) �s a valamennyi�nk �ltal leggyakrabban megpillanthat� palackorr� delfin (Tursiops aduncus). Az Indiai-�ce�n tr�pusi vizein, �s a V�r�s-tengerben is viszonylag gyakori palackorr� delfint a kutat�k t�bbs�ge a F�ldk�zi-tengerben �l�, �s Tursiops truncata tudom�nyos fajnev� palackorr� delfin egyik indo-pacifikus alfaj�nak tartja.

  Alkalmank�nt a 2-2.8 m�ter hossz�s�g� keleti p�pos delfin (Sousa chinensis) is felbukkan a V�r�s-tenger vizein, megpillant�s�hoz azonban j� adag szerencse is sz�ks�ges, mivel igen f�l�nk �s ker�li a b�v�rokat, illetve a cs�nakokat.

  A palackorr� delfinek legnagyobb popul�ci�i az �ce�nokt�l elz�rt beltengerekben, �gy a F�ldk�zi-, illetve a V�r�s-tengerben, valamint a szint�n z�rt Kaliforniai-�b�lben fordulnak el�.

  A palackorr� delfinek rendk�v�l akt�vak a felsz�nen �s sz�vesen k�vetik a haj�kat az orr-, illetve a sodorv�zben �szva. Sha'ab el Erg-i kir�ndul�sainkon rendszeresen megjelennek lehorgonyzott haj�ink k�r�l. �rdekes megfigyel�s, hogy a palackorr� delfinek csoportjai sz�vesen csatlakoznak m�s cetf�l�khez, de gyakran tekn�s�kh�z, s�t, c�p�khoz is. A z�tonyok k�r�l �szk�lva ritk�n mer�lnek 4-5 percn�l tov�bb, �s emiatt viszonylag gyakran j�nnek a felsz�nre. Az id�s, nagytest� h�mek �ltal�ban mag�nyosan �s meghat�rozott ter�lethez k�t�dve �lnek. Sha'ab el Erg palackorr� delfinjei a z�tony �szaki �s d�li lapos koralltornyait elv�laszt� sek�ly, homokos aljzat� csatorn�ban j�r�r�znek, gyakran 1 m�terre is megk�zel�tve a b�v�rokat. Mint a term�szetes �l�helyeken �l� "vad" delfinek t�bbs�ge, �k sem hagyj�k magukat meg�rinteni, ha m�goly k�zel is ker�lnek hozz�nk.

  A v�z alatt j�l hallhatjuk jellegzetes r�vid f�ttyent�sre, illetve kerreg�sre eml�keztet� hangjukat, amint egym�ssal "besz�lgetnek". Delfinekkel mer�lni a legnagyobb b�v�r�lm�nyek k�z� tartozik. Sha'ab el Erg-n�l kezd� b�v�rok is k�nnyen r�szeseiv� v�lhatnak ennek a fantasztikus kalandnak, mivel itt sek�ly a v�z �s az �ramlatok is gyeng�k. M�rciusi �s �prilisra tervezett V�r�s-tengeri �tjainkon mindegyik alkalommal felkeress�k Sha'ab el Erg-et, rem�lve, hogy ez alkalommal is tal�lkozunk uszonyos bar�tainkkal.

  A delfinekn�l j�val m�retesebb cetek is - igaz, nagyon ritk�n - el�fordulnak a V�r�s-tengerben. A tr�pusi vizeket felkeres� hossz�sz�rny� b�ln�k (Megaptera novaeangliae) egy-egy p�ld�nya id�nk�nt be�szik a V�r�s-tengerre, �s a messzi �szakra eg�szen az Akabai-�b�l bej�rat�ig felv�ndorolnak. Legut�bb 2006. �sz�n �szleltek egy mag�nyos p�ld�nyt Hurghada vizein.

  Ha szeretn�l tov�bbi delfinekr�l k�sz�tett v�z alatti fot�kat megn�zni, tekintsd meg a "K�pgal�ria" men�pont  "V�r�s-tengeri delfinek" c�m� ablak�t. Valamennyi felv�telt Dr. Elter Tam�s PADI instruktor k�sz�tette SeaLife DC 500-as digit�lis kamer�val, nagyl�t�sz�g� konverterrel �s SeaLife k�ls� vakuval.