A V�r�s-tenger korallz�tonyai

    A b�v�rok sz�m�ra a V�r�s-tenger legf�bb vonzereje - az eg�sz �vben meleg v�z, �s a relat�v f�ldrajzi k�zels�g mellett, az �szaki ter�letekig felhatol� korallz�tonyok sz�npomp�s vil�g�ban rejlik.
   

   A tr�pusi tengerek es�erdeinek is nevezett korallz�tonyok az �ce�nok leggazdagabb �kosziszt�m�i.

   A z�tony�p�t� telepes k�korallok, mint a csal�nz�k (Cnidaria) t�rzs�be tartoz� �llatcsoport rendszertanilag a k�korallok (Madrepora) rendj�be sorolhat�ak, �s k�zel 500 fajuk ismert. A z�tony�p�t� k�korallok csak a tr�pusi tengerekben fordulnak el�, ott, ahol a v�z h�m�rs�klete sehol sem s�llyed 20 C fok al�. Valamennyi z�tony�p�t� korall jellemz�je, hogy mikroszkopikus m�ret�, fot�szintetiz�l� n�v�nyi alg�kkal �lnek szimbi�zisban. Ez a magyar�zata annak, hogy a z�tony�p�t� korallok csak a j�l �tvil�g�tott, tiszta tengerv�zben �lnek meg, legfeljebb 50 m�teres m�lys�gig. A telepes k�korallok nagyon �rz�kenyek a s�tartalom v�ltoz�s�ra is. A tr�pusi tengerekben sem tal�lhat�ak meg a foly�torkolatok �s a mangrove mocsarak cs�kkent s�sv�zi �l�helyein. L�thatjuk teh�t, hogy a hatalmas z�tonyok �p�t�s�re k�pes apr� korallpolipok nagyon k�nyes �l�l�nyek, �s csak t�bb k�rnyezeti felt�tel egy�ttes �s tart�s fenn�ll�sa eset�n hoznak l�tre kiterjedt telepeket. A tr�pusi tengerv�z h�m�rs�kleti hat�rainak megfelel�en �szakon �s d�len is legfeljebb a 30. sz�less�gi fokig terjedtek el. Ebb�l a szempontb�l a V�r�s-tenger �szaki vid�ke (�szaki sz�less�g 33-34. foka) val�di kuri�zumnak sz�m�t a korallz�tonyok elterjedts�g�t illet�en.

   A V�r�s-tenger a Szuezi �s az Akabai -�b�lt�l mintegy 1980 km hosszan ny�lik d�l fel�, ahol a Bab el Mandeb szoroson �t kapcsol�dik az Indiai-�ce�nhoz. A tenger z�rts�ga, a foly�vizek �s a csapad�k hi�nya, valamint az �lland�an er�s naps�t�s miatt a V�r�s-tenger s�tartalma is l�nyegesen magasabb a vil�gtenger 35 ezrel�kes �tlag�n�l, �s szalinit�sa el�ri a 40-42 ezrel�ket. A tenger m�ly�n akt�v tektonikus folyamatok zajlanak, amely miatt sz�mos forr� h�vforr�s tal�lhat� a V�r�s-tenger abisszikus m�lys�geiben. Az �ghajlati t�nyez�k mellett ez a f� oka annak, hogy az �szaki ter�letek vize m�g t�len sem h�l le 22-21 C fok al�. ( az innen l�gvonalban alig 160 km-re l�v� F�ldk�zi- tenger vize t�len ezzel szemben m�r csak 14-15 C fokos) A korallz�tonyok vil�gviszonylatban m�rt elterjedts�g�hez k�pest a V�r�s-tenger �szaki r�sz�n tal�lhat� jelent�s m�ret� z�tonyok anom�li�nak sz�m�tanak. A k�zel 2000 km hossz� ausztr�l nagy korallz�tony, �s a Belize partvid�k�n h�z�d� 320 km hossz� s�ncz�tony mellett az egyiptomi Tiran- szorost�l a Gubali -szoros szigettenger�ig h�z�d� szeg�lyz�tony-rendszer a harmadik legnagyobb korallform�ci� a vil�gon.

   A korallz�tonyok n�gy f� csoportja, a k�zvetlen�l a partvonalhoz tapad� szeg�lyz�tony, a partvid�k �s a z�tony pereme k�z�tt kiterjedtebb lag�n�kkal rendelkez� s�nc vagy g�t z�tony, az els�llyedt vulk�nok perem�n kialakult gy�r� form�j� atollok, valamint a kisebb, nem �sszef�gg� szerkezetet mutat� korallform�ci�k, az un. folt-z�tonyok, amelyeket faro-nak is h�vnak.

   A V�r�s-tengerre t�lnyom�r�szt a szeg�lyz�tonyok jellemz�k. A V�r�s-tengerb�l csup�n egyetlen egy val�di atoll ismert, a Szud�n partjai el�tt tal�lhat� Sanganeb z�tony. A V�r�s-tenger d�li vid�ke sokkal szeg�nyebb kiterjedt szeg�ly z�tonyokban. Eritrea partvid�k�n m�r csak kisebb folt z�tonyokat tal�lunk.

A V�r�s-tengerb�l k�zel 150 z�tony�p�t� korallfajt �rtak le. A V�r�s-tengerben a korallz�tonyok csak a partvid�khez szorosan kapcsol�d� szeg�lyz�tony form�ban terjedtek el. A szeg�lyz�tonyokat sz�mos, k�l�nb�z� nemzetts�ghez tartoz� k�korall-faj alkotja, amelyek a k�rnyezeti felt�telekhez t�rt�n� min�l jobb alkalmazkod�s c�lj�b�l v�ltozatos form�ci�kat hoztak l�tre.

   Az �led�kes, zavaros vizet legjobban a Platygyra nemzets�gbe tartoz� agykorall f�l�k, illetve a g�mb alak� Porites nemzetts�g p�rusos korallfajai viselik el. Nem v�letlen, hogy ez a csoport a leggyakoribb a zavaros v�z� sek�ly lag�n�kban, valamint a civiliz�ci�s �rtalmaknak legink�bb kitett sek�ly parti �vben is.

   A Millepora nemzetts�gbe tartoz�, f�gg�leges r�csszerkezethez hasonl�, �s �get� f�jdalommal j�r� cs�p�st okoz� t�zkorallok, legjobban a ny�lt v�zbe ereszked� z�tonyfal fels� szeg�ly�t kedvelik, ugyan�gy, mint a gy�ny�r� lapos csipkeszer� telepeket alkot�, �s az Acropora nemzetts�gbe tartoz� t�blakorallok. Az Acropora g�nuszhoz tartozik a legt�bb �s igen v�ltozatos form�j� k�korall-faj. Ide tartoznak a k�l�nb�z� �gas-bogas agancskorallok is. A z�tonyok homokos tiszt�sait kedvelik a kism�ret�, kerek vagy ov�lis form�j�, sugaras lemezszerkezet�, �s a Fungia nemzetts�gbe tartoz� gombakorallok.

   A szimbiota alg�kt�l lila sz�n�, �s a Pocillopora nemzetts�gbe tartoz� szeder korallok, szint�n a V�r�s-tengeri z�tonyok jellegzetes lak�i. Var�zslatos sz�ps�g�ek az ugyancsak lil�s sz�n�, id�nk�nt m�retes �s a Tubipora nemzets�gbe sorolt orgonakorallok. A sal�taszer� mozaik-korallokkal (Lobophylia nemzetts�g) szint�n gyakran tal�lkoznak a b�v�rok a V�r�s-tenger korallz�tonyaihoz lemer�lve.

   B�rmennyire is hatalmas m�ret� egy-k�t z�tony, a korallok a legs�r�l�kenyebb tengeri l�tform�k k�z� tartoznak. A felel�s b�v�r viselked�s a lebeg�k�pess�g folyamatos kontroll�l�sa �s k�r�ltekint� magatart�sa hi�ny�ban a b�v�rok is helyrehozhatatlan k�rokat okozhatnak e csod�latos v�z alatti kertekben.

   Ha behat�bban �rdekel a korallz�tonyok sz�npomp�s �l�vil�ga, jelentkezz a Marine Life Tengerbiol�gia Akad�mi�ra, �s vegy�l r�szt vel�nk egy �lm�ny d�s V�r�s-tengeri t�r�n.