A vil�gtengerek legf�lelmetesebb �llatai a nagy test� c�p�k �s fogascetek. A c�p�k igen rossz h�rn�vre tettek szert, mivel gyorsan �sznak, r�miszt�ek a fogaik, �s nagy t�vols�gr�l is meg�rzik a v�rt a tengerben.
 
Egyes fajok, p�ld�ul a feh�r c�pa, n�ha az embert is megt�madj�k, de ezt �ltal�ban az�rt teszik, mert t�ved�sb�l zs�km�nyuknak n�zik. A nagy c�p�k halakra �s f�k�kra vad�sznak.
Az �ce�nok �ri�sai

Ez a tengeri eml�s az embert nem t�madja meg, m�s cetfajokat viszont ann�l ink�bb. Hossza meghaladja a 6 m�tert; �ramvonalas test�t felt�n� fekete-feh�r mint�zat d�sz�ti.
 
A kardsz�rny� delfinek f�k�kra, rozm�rokra �s pingvinekre is vad�sznak. N�melyik�k arra is k�pes, hogy parti f�v�nyre vagy j�gre kirontva kapja el zs�km�ny�t, vagy a jeget alulr�l felt�rve, a v�zbe ford�tsa �ldozat�t.
 
A kardsz�rny� delfinek, a farkasokhoz �s az oroszl�nokhoz hasonl�an, gyakran csapatosan vad�sznak. Beker�tik zs�km�ny�llataikat, majd a t�mad�s el�tt egy kis helyre terelik �ssze �ket.
Hat�kony vad�sz

A feh�r c�pa sokak szerint a tengerek legr�miszt�bb �l�l�nye. �ramvonalas, torped� alak� test�nek hossza el�ri a 6 m�tert. Er�s, f�lhold alak� fark�sz�ja nagy sebess�ggel hajtja a v�zben.
 
Fels� �llkapcs�ban f�r�szes sz�l�, h�romsz�glet� fogak sorakoznak, amelyekkel k�nnyed�n v�gja �t a h�st �s a csontokat. Als� �llkapcs�ban hossz�, hegyes fogak tal�lhat�k, amelyekkel tartja �s �tharapja a zs�km�nyt.

A feh�r c�pa a tengerfen�k felett a partok k�zel�ben cirk�l, mik�zben zs�km�nyt, p�ld�ul f�k�kat keres. A feh�r c�pa nem is igaz�n feh�r-hasa vil�gos, h�ta pedig s�t�t, �gy a v�zben f�l�tte l�v� �ldozat alig veszi �szre az aljzat h�tter�ben. 

A feh�r c�pa �ltal�ban alulr�l t�mad. 
 
Amikor megpillant egy f�k�t, ak�r 48 kilom�ter/�r�s sebess�ggel kil� felfel�. A t�mad�sra k�sz�lve kinyitja a sz�j�t, szemei pedig visszah�z�dnak a szem�regbe. Ett�l a pillanatt�l kezdve az arcorr�ban l�v� elektromos �rz�kszervekre hagyatkozva �llap�tja meg zs�km�nya hely�t- m�gpedig hal�los pontoss�ggal.